A PULLER egy innovatív tréningeszköz, mely lehetővé teszi a hatékony, teljes testedzést (koordináció, erő, állóképesség)!

A Magyar Olimpiai Bizottság fenti címmel megjelent kiadványa letölthető INNEN.

A sport az élő szervezet megnövelt igénybevételével, és így fokozott hőtermeléssel jár együtt. Mindenki, aki intenzíven sportol, tisztában van azzal, hogy a megfelelő folyadékbevitel mekkora jelentőséggel bír a sportteljesítmény szempontjából. A szánhúzókutyák túlterhelésének jelensége sajnos elég gyakori, és több tekintetben összefügg a nem megfelelő folyadékbevitellel is. A téma aktualitását a most kezdődő szánhúzó sportszezon is indokolja. (A versenyszabályok értelmében + 15 C fok felett nem szabad versenyt rendezni, így a szezon Európa melegebb területein október elejétől március végéig tart.) Konkrét esetekben, főleg a hómentes versenyeken többször előfordul, hogy a szánhúzókutyák hajtója nem veszi figyelembe a hőmérsékleti körülményeket, a kutyákat a verseny előtt nem itatja megfelelően, valamint a szezon elején az amúgy sem eléggé edzett állatokat túlhajtja. Annak érdekében, hogy ilyen problémák minél kevesebbszer forduljanak elő, röviden ismertetem a sportkutyák túlhevülésével kapcsolatos veszélyeket, valamint – ennek megelőzése érdekében – a megfelelő itatással kapcsolatos tudnivalókat.

A dolgozó kutyák etetése több figyelmet kíván, mint a kedvenceké. Ezek a kutyák nemcsak munkaerőt, hanem sokszor sportoló atlétát is jelentenek. A sportorvosi tudományok és a táplálkozás-tudomány (akár az emberek, akár az állatok esetében) aránylag újnak számítanak. Harris Dunlap, minden idők egyik legeredményesebb kutyaszánhajtó versenyzője és szánhúzókutya-tenyésztője a Floridai Állatorvostudományi Egyetem munkatársaival együtt tudományos kutatásokat végzett a dolgozó szánhúzókutyák megfelelő táplálásának a témakörében. A kutatási eredményeket később más dolgozó kutyák esetében is sikerrel alkalmazták.

A vezérkutyák kiképzése a szánhúzókutya-képzésnek az egyik legfontosabb és leginkább speciális formája. A vezérkutya a legtöbb ember számára titokzatos és misztikus dolog, és gyakran egy jól képzett vezérkutyára úgy néznek, mint valami csodára. Pedig maga az alapképzés, vagyis az irányok megtanulása semmivel sem nehezebb, mint az „ül’ vagy a „fekszik” parancsszavak megtanítása. A jó vezérkutya azonban sokkal többet tud, mint pusztán az irányokat! Egy jó vezérkutyával fontos versenyeket lehet megnyerni, míg vezérkutya nélkül a legjobb fogat sem versenyképes. A cikkem előző részében bemutattam, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a jó vezérkutyának, ezek közül mi az, ami veleszületett, és mit lehet módszeres képzéssel megtanítani a kutyának. Szó esett az elölfutás és a parancsok megtanításáról, valamint az első versenyre való felkészítésről. A cikk most következő, befejező részében a vezérek versenyekre való edzéséről és az alapvető hibák kiküszöböléséről írok.

Hamarosan itt a nyár, jó meleg az időjárás és hiányzik a normális edzés a szánhúzókutyák számára. Viszont végre elegendő idő van arra, hogy a szánhúzókutyás sportokkal foglalkozók a vezérkutya-képzésre áldozzanak. A vezérkutyák kiképzése a szánhúzókutya-képzésnek az egyik legfontosabb és leginkább speciális formája. A vezérkutya a legtöbb ember számára titokzatos és misztikus dolog, gyakran egy jól képzett vezérkutyára úgy néznek, mint valami csodára. Pedig maga az alapképzés, vagyis az irányok megtanulása semmivel sem nehezebb, mint az „ül’ vagy a „fekszik” parancsszavak megtanítása. A jó vezérkutya azonban sokkal többet tud, mint pusztán az irányokat! Egy jó vezérkutyával fontos versenyeket lehet megnyerni, míg vezérkutya nélkül a legjobb fogat sem versenyképes. Ebben a cikkben szeretném megismertetni a kutyaszánhajtó sport kedvelőivel a vezérkutya legfőbb tulajdonságait, kiválasztásának a szempontjait, illetve a kiképzésük alapelveit.